Mikor jár adóvisszatérítés egészségpénztár után?

Az egészségpénztári befizetés akkor jelent valódi pénzügyi előnyt, ha nemcsak elkölti azt egészségügyi vagy önsegélyező szolgáltatásokra, hanem az szja-kedvezményt is érvényesíti. Mikor jár adóvisszatérítés egészségpénztár után? Akkor, ha az adott évben történt jóváírható pénztári befizetése, van elegendő befizetett személyi jövedelemadója, és az adóbevallásában rendelkezik a pénztári kedvezményről.

A köznyelvben ezt gyakran adóvisszatérítésnek nevezzük, szakmailag azonban személyi jövedelemadó-kedvezményről, illetve adó feletti rendelkezésről van szó. A NAV nem a bankszámlájára utalja az összeget, hanem közvetlenül az egészségpénztári egyéni számláján írja jóvá. Ezért a jóváírt összeg később a pénztár szabályai szerint egészségügyi és önsegélyező célokra használható fel.

Mikor jár adóvisszatérítés egészségpénztár után?

Az egészségpénztári tagsághoz kapcsolódó adókedvezmény alapja főszabály szerint az adott naptári évben a pénztári egyéni számlán jóváírt befizetés. Ennek 20 százalékáról lehet rendelkezni az éves szja-bevallásban. Ha például egy tag egy év alatt 300 000 forint befizetést teljesít, a rendelkezés alapján 60 000 forint kerülhet vissza az egyéni pénztári számlájára, feltéve, hogy minden további feltétel is teljesül.

A kedvezmény nem automatikus. A pénztár elkészíti az adóigazolást az adott évhez kapcsolódó, kedvezményre jogosító összegekről, a tagnak pedig az szja-bevallásban kell nyilatkoznia arról, melyik pénztári számlára kéri a jóváírást. Az előkészített bevallási tervezetet ezért célszerű minden évben ellenőrizni, különösen akkor, ha több önkéntes pénztári tagsága is van.

Az is alapfeltétel, hogy legyen elegendő befizetett szja-ja. Az egészségpénztári kedvezmény ugyanis nem támogatás, amely befizetett adó nélkül is járna. Ha valakinek nincs összevont adóalapba tartozó jövedelme, vagy az adóját más kedvezmények már teljesen felhasználják, a pénztári rendelkezés nem, vagy csak részben teljesíthető.

Mennyi a visszaigényelhető összeg?

Az egészség- és önsegélyező pénztári befizetések után általában a jóváírt összeg 20 százaléka igényelhető vissza. Az önkéntes kölcsönös pénztárakhoz kapcsolódó rendelkezések együttes éves felső határa jelenleg 150 000 forint. Ez nem pénztáranként értendő: ha valaki egészségpénztár mellett önkéntes nyugdíjpénztári befizetést is teljesít, a vonatkozó kedvezmények közös éves keretét kell figyelnie.

A 150 000 forintos maximális kedvezmény eléréséhez elméletben 750 000 forintnyi, 20 százalékos kedvezményre jogosító befizetés szükséges. A gyakorlatban azonban nem feltétlenül ez a legjobb kiindulópont. Érdemes először azt átgondolni, mekkora összeget használ fel várhatóan gyógyszerre, magánegészségügyi ellátásra, szemüvegre, gyógyászati segédeszközre vagy a pénztár által finanszírozható önsegélyező szolgáltatásokra.

A pénztári működési költség is szempont. A befizetés teljes összege nem feltétlenül válik azonnal elkölthető egyenleggé, mert a pénztár az alapszabályban és a kondíciós listában meghatározott módon költséget vonhat le. Az adókedvezmény lehetősége ettől még jelentős előny, de a döntést mindig a teljes költség- és felhasználási feltételrendszer ismeretében érdemes meghozni.

További kedvezmény lekötéssel és prevencióval

Bizonyos esetekben a 20 százalékos rendelkezésen felül további, egyenként 10 százalékos kedvezmény is elérhető. Ilyen lehet az egyéni számlán lévő összeg legalább 24 hónapra történő lekötése, illetve egyes prevenciós szolgáltatások igénybevétele. Ezekre is az éves, közös 150 000 forintos felső korlát vonatkozik.

A lekötésnél a hosszabb távú tervezés különösen lényeges. A lekötött összeget a lekötési idő alatt nem lehet ugyanúgy felhasználni, mint a szabadon rendelkezésre álló egyenleget. Annak lehet jó választás, akinek a közeljövőben nincs szüksége erre a pénzre, és a pénztári egyenlegén a várható kiadásain felüli tartalék is rendelkezésre áll.

Milyen befizetések számítanak bele?

A jogosító összegről mindig a pénztár által kiállított adóigazolás ad biztos tájékoztatást. Magánszemélyként tipikusan az Ön által teljesített, az egyéni számlán jóváírt befizetések képezik a rendelkezés alapját. Ha a hozzájárulást munkáltatói juttatás, családtagi támogatás vagy más konstrukció érinti, a pontos adózási és jogosultsági megítélés attól függhet, hogyan történt a befizetés és milyen jövedelemként kezelték azt.

Ezért munkáltatói hozzájárulás esetén nem érdemes kizárólag a nettó jóváírásból következtetni. A munkáltató, a bérszámfejtés és a pénztári adóigazolás együtt mutatja meg, milyen összeg szerepelhet a bevallási rendelkezésben. Ha kérdése van, a bevallás benyújtása előtt célszerű ellenőrizni a pénztári dokumentumokat és szükség esetén szakértői segítséget kérni.

A pénztárból történő szolgáltatási kifizetés nem azonos új befizetéssel, ezért önmagában nem keletkeztet új adókedvezményt. Ugyanez igaz arra is, ha egy korábban rendelkezésre álló egyenleget költ el egészségügyi célra. Az adójóváírás alapja a jogszabály szerint elszámolható befizetés, lekötés vagy prevenciós szolgáltatás, nem maga a költés ténye.

Így igényelhető az összeg az szja-bevallásban

A folyamat általában egyszerű, de határidőhöz kötött. A pénztár az év elején elkészíti és elérhetővé teszi az adóigazolást. Ezen szerepelnek azok az összegek, amelyek után rendelkezhet. A NAV által készített bevallási tervezetben a pénztári adatok gyakran már megjelennek, de a tervezet ellenőrzése és jóváhagyása a tag feladata.

A bevallásban ki kell választani az önkéntes pénztári rendelkezésre vonatkozó részt, majd ellenőrizni kell a kedvezmény alapját, az igényelt összeget és a pénztári azonosító adatokat. Ha több pénztárhoz kapcsolódó rendelkezésre jogosító összege van, az éves keretet Ön oszthatja meg közöttük. A döntést az adott évi egészségügyi kiadások, a pénztári egyenleg és a hosszabb távú pénzügyi célok alapján célszerű meghozni.

Az szja-bevallás benyújtásának általános határideje május 20. A határidő, a nyomtatvány és az adózási szabályok egyes részletei évről évre változhatnak, ezért mindig az adott adóévre vonatkozó NAV-tájékoztatást és pénztári adóigazolást kell alapul venni. A helyesen benyújtott rendelkezés alapján a NAV a kedvezményt közvetlenül a megjelölt pénztári számlára utalja.

Gyakori helyzetek, amelyek csökkenthetik a jóváírást

Előfordulhat, hogy a kiszámított 20 százalék magasabb, mint a ténylegesen érvényesíthető összeg. Ennek leggyakoribb oka a rendelkezésre álló szja hiánya. Ez különösen akkor fordulhat elő, ha az év során kevés adóköteles jövedelme volt, vagy az adóját jelentős családi, személyi vagy más kedvezmények már csökkentették.

Szintén fontos, hogy a december végén indított befizetés nem minden esetben jelenik meg még ugyanannak az évnek az igazolásán. A pénztári jóváírás időpontja számít, ezért év végi utalásnál célszerű elegendő időt hagyni a feldolgozásra. A bankszámláról elindított összeg és a pénztári egyéni számlán jóváírt összeg dátuma nem feltétlenül azonos.

Ha a NAV a rendelkezést teljesíti, az összeg nem szabadon elkölthető készpénz, hanem a pénztári egyenleget növeli. Ez tudatos tervezés mellett kifejezetten előnyös: a jóváírásból is fedezhetők a szabályok szerinti egészségügyi és önsegélyező kiadások. Az IZYS Egészség- és Önsegélyező Pénztár tagjai a jóváírást és az egyenleget a pénztári online felületen is nyomon követhetik.

Az egészségpénztári adókedvezmény akkor működik igazán jól, ha a befizetés összege nem egy véletlenszerű év végi döntés, hanem a várható családi és egészségügyi kiadások része. Így a pénztári egyenlegnek célja marad, az adójóváírás pedig a következő kiadásokhoz ad kiszámítható fedezetet.

Szóljon hozzá, tegye fel a kérdését!

hozzászólás eddig