Hasznos információk a CSED-ről

Jogosultság

A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

  • a biztosítás fennállása alatt, vagy
  • a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy
  • a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl táppénz illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt (vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül) szült.

A CSED (korábbi TGYÁS) a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

A jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a terhességi-gyermekágyi segély, ha nincsen jövedelemkiesés, amelyet az egészségbiztosítási ellátásnak kellene pótolnia, azaz nem jár terhességi-gyermekágyi segély:

  • a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a jogosult a teljes keresetét megkapja,
  • illetve ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Igénylés

A CSED iránti igényt

  • foglalkoztatott esetén szóban vagy írásban a foglalkoztatónál,
  • ha munkáltató jogutód nélkül megszűnt, a lakóhely szerint illetékes egészségbiztosítási pénztárnál,
  • egyéni vállalkozó esetén írásban a telephelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnál kell bejelenteni.

Amennyiben az igénybenyújtáskor még nem született meg a gyermek, akkor csatolni kell

  • a terhesállományba vételt igazoló orvosi igazolást,
  • a terhesgondozási könyvet.

A gyermek születése napjától kezdődően igényelt ellátás esetén csatolni kell

  • a szülést igazoló kórházi igazolást,
  • a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, ha a szülés nem kórházban történt.

Örökbefogadás esetén csatolandó

  • az örökbefogadásról szóló gyámhatósági határozat és
  • az örökbefogadási szándékról szóló igazolás.

Terhességi-gyermekágyi segélyt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet igényelni, azaz az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.

Összege

A CSED alapja a naptári napi átlagkereset, melynek megállapítása kétféle módon történhet:

  • Ha van a szülőnek 180 napi jövedelme az ún. irányadó időszakban, akkor a CSED alapját a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint állapítják meg.
  • Ha a szülő nem rendelkezik 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.

A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem napi átlagának 70%-a és nincs felsőkorlátja.

A terhességi-gyermekágyi segélyből a jogszabály szerint (adókedvezményeket figyelembe véve) számított személyi jövedelemadó-előleget a folyósító szerv levonja. A terhességi-gyermekágyi segély után egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetni. => A CSED ideje alatt fizetett személyi jövedelemadó visszaigényelhető a pénztári adókedvezmény révén. További részletek az Ügyfélszolgálatunkon elérhető.

Folyósítás

A terhességi-gyermekágyi segély iránti igényt

  • a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
  • egyéb esetben a foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja.

A terhességi-gyermekágyi segélyt havonta utólag folyósítja – az igénylő kérelme szerint postai úton vagy bankszámlára utalással – a kifizetőhely a bérfizetési napon, az egészségbiztosítási pénztár pedig a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig.

Méltányosság

A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy abban az esetben, ha a szülő nem rendelkezik a tgyás folyósításához szükséges biztosítási idővel, meghatározott keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően megállapítsa a CSED-re való jogosultságot annak is, aki arra nem lenne jogosult.

A pénzbeli ellátások méltányosságon alapuló engedélyezése iránti kérelmet a szülő foglalkoztatója szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz kell benyújtani.

Választás a különböző ellátások között

A jogszabályi feltételek fennállása esetén a szülőnek az ellátás igénylésekor figyelemmel kell lennie arra, hogy amennyiben ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg

  • terhességi-gyermekágyi segélyre,
  • táppénzre vagy baleseti táppénzre,
  • gyermekgondozási díjra vagy támogatásra (GYES, GYET vagy GYED)

is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

A közös háztartásban élő gyermek után a szülők választása szerint csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

Arra azonban lehetőség van, hogy a felsorolt ellátások között a biztosított a folyósítás során is válasszon. Az egyik ellátás folyósítása alatt választott újabb ellátást a választás napjától – a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével – lehet megállapítani és folyósítani.